A Festetics család

GyörgyGróf Festetics László második fia, II. György Bécsben látta meg a napvilágot 1815. április 23-án. Gyermekkorát a keszthelyi családi fészekben töltötte, iskoláit pedig Keszthelyen és Szombathelyen végezte kitűnő eredménnyel. Tanulmányait Pozsonyban folytatta a jogi karon, majd 1835-ben katonai pályára lépett. Életének e szakaszáról kevés adat maradt fenn, Sárospatakról írt leveleiből csupán annyi tudható meg, hogy a megyei urak nagyon kedvelik, hiszen „német katona létére” magyarul tud velük beszélni. Lévén gyenge alkatú, meglepő, hogy a katonai pályát választotta. 1838-ban annyira megbetegedett, hogy egy évbe tellett, mire visszatérhetett ezredéhez, 1848-ban pedig a forradalomban is aktívan részt vett. Ez év őszén azonban hátat fordított a katonai pályának, hogy átvehesse a Festetics-vagyon gondozását, ugyanis atyja halála után az idősebbik Tasziló lemondott elsőszülött jogairól. Festetics László rengeteg adóságot hagyott fiaira, és nekik csodálatra méltó módon sikerült megegyezniük abban, kire milyen feladat hárul annak érdekében, hogy a család kilábaljon a nehézségekből, és a hírnevükön se essen csorba. Így György visszatért birtokaira, házasságot kötött gróf Erdődy Eugéniával és 11 évig „polgári egyszerűséggel”, teljes visszavonultságban azon dolgozott, hogy talpra állítsa családját. Nem sokkal visszatérése után részesült abban a tiszteletben, hogy kastélyában vendégül láthatta Ferenc József császárt.

Ez a találkozás nagy hatással volt György későbbi pályafutására, annak ellenére, hogy egy alkalommal komoly összetűzésbe került magas rangú vendégével. Ugyanis az 1861-es országgyűlés az uralkodóval folytatott sikertelen tárgyalások miatt fel lett oszlatva, az alkotmányosság megszűnt, a főtisztviselők zöme pedig lemondott posztjáról. Közöttük volt Festetics György is, aki akkor Vas megye főispánjaként tevékenykedett. Kérelmében „kegyelmes felmentést” kért, de az uralkodó – a pozitív válasz ellenére – saját kezűleg húzta ki a „kegyelem” szót. Meglepő ezért, hogy Deák Ferenc ajánlására csupán hat évvel később a fejedelem személye körüli miniszteri posztra lett kijelölve. Ettől kezdve állandó, rendkívül fontos szereplője a monarchia politikai életének, hiszen nemcsak az uralkodó bizalmát kellett elnyernie, hanem az országgyűlését is, tolmácsként őrködve az érzékeny egyensúly felett. Habár maga igen egyszerűen élt, fontosnak tartotta, hogy a Festetics-család erkölcsi és vagyoni helyzetének megfelelően éljen az ország fővárosában. Miniszteri kijelölése után ezért a kor neves magyar építészét, Ybl Miklóst kérte fel arra, hogy palotát emeljen neki Pesten. A gyönyörű neoreneszánsz építmény Festetics ama gondolatának a megtestesülése, mely szerint:

„egy magyar mágnásnak nem lehet Bécsben palotája anélkül, hogy Pesten is ne legyen”.

Politikai érdemeiről sajnos csak kevesen vettek tudomást, mert általában olyan eseményeket készített elő, amelyek nyilvánosságra kerülésükkor már mások nevéhez fűződtek. Hogy milyen sikerrel és odaadással végezte feladatait, azokból a levelekből tűnik ki, amelyekkel gróf Andrássy Gyula miniszterelnök, valamint I. Ferenc József búcsúztak el tőle 1871-ben, amikor megromlott egészsége miatt elhagyta a minisztériumot:

  • „Tudod, nem vagyok frázisok barátja: négy és fél év alatt minden nap inkább tanultalak becsülni, de barátságomat nem szoktam aprópénzre felváltani és azért nem igen mondottam neked ezeket. Ma azonban, midőn elválunk, – hála Istennek nem mint barátok, hanem csak mint minisztertársak – azt legalább meg akartam neked írni, hogyha csak ma köszönöm is meg őszinte baráti támogatásodat, de mindig tudtam és fogom is tudni becsülni. A viszontlátásig ölel híved: Andrássy Gyula.”
  • "Amidőn Önt egészségi állapotára való tekintettel miniszteri állásától saját kérelmére őszinte sajnálatom kijelentése mellett kegyelemben felmentem, indíttatva érzem egyúttal magamat Önnek eddigi hű és buzgó szolgálatai felett teljes elismerésemet kifejezni” (I. Ferenc József)

II. Festetics GyörgyA kiváló államférfit még ezek után is több ízben kérték fel különféle posztokra, így amellett, hogy valóságos belső titkos tanácsosként, valamint 1876-ig Erzsébet királyné magánvagyonának kezelőjeként dolgozott, elfogadta 1872-ben koronaőrré való választását is. Három évvel később az uralkodó őt szerette volna miniszterelnöknek kinevezni, 1882-ben pedig főudvarmesternek is, de egészségi állapota miatt egyik posztot sem fogadhatta el.

Életrajzának kikerülhetetlen pontját az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) újjászervezése és vezetése képezi. Ennek keretében nagy érdemei voltak többek között a Sopron-nagykanizsai vasút megépítésében, a nagyapja által alapított keszthelyi gazdasági és erdészeti országos tanintézet, a Georgikon újbóli felállításában, és a különféle gazdasági kiállítások szervezésében.

Festetics György korának kiemelkedő személyiségei közé tartozott. Önmegtagadó munkájával, gyakori adakozásaival mindenkit megnyert. Úgy vélekedtek róla, hogy sokat tud, de nem tüntet vele. 1869-ben tisztelői táborát azzal is növelte, hogy csökkentette miniszteri fizetését, mert szerinte ilyen posztokat úgyis jómódú emberek töltenek be. Kitüntetései közé tartozik a Szent István rend kancellári tisztségére való kinevezése, a rend nagykeresztje, valamint a Magyar Tudományos Akadémia igazgatótanácsában való tagsága. 1883 februárjában hunyt el bécsi palotájában, pár nappal bátyja után. A családi vagyont 1850-ben született fia, Tasziló vette át és irányította testvérei – Jenő, Georgina és Pál – segítségével.

Tovább olvasom

Kérdése van? Keressen minket bizalommal!

contactimg
Gönczy Eszter
Telefon: +36 1 815-8134
Mobil: +36 70 370 7606
contactimg
Nagy Anett
Telefon: +36 1 815-8105
Mobil: +36 70 370 7626
contactimg
Festetics Palota
Telefon: +36 1 266 3101
Fax: +36 1 266 3099

TermeinkKülönleges dísztermeink

Rólunk írtákMédiamegjelenések

Iratkozzon fel a hírlevelünkre, exkluzív ajánlatainkért!