„Te voltál az, aki e hazában az építést valódi művészetté emelted. Neked köszönhetjük, hogy a kövek e hazában is megtanultak beszélni, és szavuk a lelket emeli...” (Tolnay Lajos)
Ybl stílusának következő, romantikus szakaszát a híres arisztokrata családok – többek között a Zichyék, a Festeticsék és az Andrássyék – számára tervezett paloták, templomok és gazdasági épületek fémjelzik, továbbá a Nemzeti Lovarda épülete, valamint a Múzeum körúti átjáróház, amelyeket az angol Tudor-stílus ihletett. Mint már elismert építész, 1862-ben folyamodott felvételért a céhbe. Hihetetlen, hogy hírneve, termékenysége, a város látképét meghatározó számos alkotása, valamint az Országos Építészeti Igazgatóság pártoló véleménye ellenére is csak 20 év várakozás után vették fel. Ugyanígy elképesztő, hogy a Magyar Tudományos Akadémia bérpalotáján vele együttműködő építészekkel ellentétben nem ajánlották az MTA tagjainak sorába.
A 60-as évek második felében fő tevékenységi területe a Ferenc József birtokában levő Margitszigeti Fürdőtelep kialakítása volt, majd a Fővámház és a Sugárút szabályozása kerültek sorra. Művészetének eme periódusában már teljes mértékben a neoreneszánsz eszmének hódol. Példa rá a Bródy Sándor utcában emelt képviselőház, amelyért a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntették ki. Hild József halála után, a kiegyezés évében kapta feladatul a budapesti Szent István Bazilika befejezését. Az építkezés azonban elhúzódott, így a kész Bazilikát az 1891-ben elhunyt építész már nem láthatta. Fő művét, a Magyar Királyi Operaházat 1887-ben nyitották meg a Bánk bánnal, a királyi család jelenlétében.
A 19. században rohamosan fejlődő, kapitalizálódó fővárosban hihetetlen gyorsasággal épültek a reprezentatív bankok, bérházak, csarnokok. Habár a korra jellemző neoreneszánsz stílus mindenütt jelen volt, Yblnek sikerült olyan egyéni kifejezésmódot találnia, hogy a tervei alapján készült épületek – bár tökéletesen beillettek a környezetükbe – egyértelműen mesterük névjegyét viselték. A már felsoroltak mellett nem lehet kihagyni a gyönyörű Várkert bazárt sem, melyet a német, az olasz és a francia függőkertek mintájára épített. Utolsó nagy munkájaként a budai Vár kiépítési tervét tartják számon.
